Gyűrűsfarkú víziantilop

Gyűrűsfarkú víziantilop
Pihenő hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Nádiantilop-formák (Reduncinae)
Nem: Kobus
Faj: K. ellipsiprymnus
Tudományos név
Kobus ellipsiprymnus
Ogilby, 1833
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások

A Wikifajok tartalmaz Gyűrűsfarkú víziantilop témájú rendszertani információt.

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú víziantilop témájú médiaállományokat és Gyűrűsfarkú víziantilop témájú kategóriát.

Nőstény gyűrűsfarkú víziantilopok

A gyűrűsfarkú víziantilop (Kobus ellipsiprymnus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a nádiantilop-formák (Reduncinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában a Szaharától délre, Szudántól és Etiópiától délre Transvaalig; Afrika nyugati és délnyugati részén elszigetelten honos.

Alfajai[szerkesztés]

A „Mammal Species of the World” szerint ezek a gyűrűsfarkú víziantilop alfajai:

  • Kobus ellipsiprymnus adolfifriderici
  • Kobus ellipsiprymnus annectens
  • Kobus ellipsiprymnus crawshayi
  • Kobus ellipsiprymnus defassa – Defassa-víziantilop, Nyugat- és Közép-Afrikában él, Szenegáltól Szudánig és onnan délre Angoláig. Egyes kutatók önálló fajnak tartják.
  • Kobus ellipsiprymnus ellipsiprymnus – Gyűrűsfarkú víziantilop
  • Kobus ellipsiprymnus ellipsen
  • Kobus ellipsiprymnus harnieri
  • Kobus ellipsiprymnus kondensis
  • Kobus ellipsiprymnus pallidus
  • Kobus ellipsiprymnus penricei
  • Kobus ellipsiprymnus thikae
  • Kobus ellipsiprymnus tjaederi
  • Kobus ellipsiprymnus tschadensis
  • Kobus ellipsiprymnus unctuosus

Megjelenése[szerkesztés]

A gyűrűsfarkú víziantilop hímjének hossza 1,9–2,2 méter, a nőstényé 1,8–2,1 méter. A hím marmagassága 1,1–1,3 méter, a nőstényé 1–1,25 méter. A hím testtömege 170–250 kilogramm, nőstényé 150–200 kilogramm. Szarva 50–-100 centiméter hosszú, kis csavarral hátra és felfelé ível; egy-egy szarvon akár 39 „gyűrű” is lehet. Szőre rövid, de bolyhos, színe területenként változó: a meleg vörösesbarnától a szürkésbarnán át a csaknem feketéig. Farán területtől függően fehér gyűrű vagy folt található.

A hím
és a nőstény

Életmódja[szerkesztés]

Az állat társas lény. A faj megnevezése ellenére nem tartózkodik számottevő időt a vízben, inkább vízközelben. A mocsaras, lápos helyeket a ragadozókkal szembeni védekezésnél használja ki menekülési területként. A gyűrűsfarkú víziantilop nappal aktív. A nőstények laza, pár tucat példányt kitevő kis csapatokban élnek. A bakok 6–10 évesen foglalják el territóriumukat. Tápláléka fűfélékből és kisebb fák lombjaiból áll. 18 évig is élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 13–14 hónaposan éri el. A párzási időszak területtől függően egész évben vagy időszakosan van. A vemhességi idő 272–287 napig tart, ennek végén a nőstény egy, ritkán két borjút hoz a világra. A borjú az ellést követő 2–4 hétig a bozótosban rejtőzik, ahová az anyja naponta többször jár táplálni utódát. A fiatal állatok 9 hónaposan elhagyják a csordát. A bakok hat-, a nőstények háromévesen válnak ivarilag éretté.

Források[szerkesztés]

Gyűrűsfarkú víziantilop
Pihenő hím
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Nádiantilop-formák (Reduncinae)
Nem: Kobus
Faj: K. ellipsiprymnus
Tudományos név
Kobus ellipsiprymnus
Ogilby, 1833
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások

A Wikifajok tartalmaz Gyűrűsfarkú víziantilop témájú rendszertani információt.

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú víziantilop témájú médiaállományokat és Gyűrűsfarkú víziantilop témájú kategóriát.

Nőstény gyűrűsfarkú víziantilopok

A gyűrűsfarkú víziantilop (Kobus ellipsiprymnus) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a nádiantilop-formák (Reduncinae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában a Szaharától délre, Szudántól és Etiópiától délre Transvaalig; Afrika nyugati és délnyugati részén elszigetelten honos.

Alfajai[szerkesztés]

A „Mammal Species of the World” szerint ezek a gyűrűsfarkú víziantilop alfajai:

  • Kobus ellipsiprymnus adolfifriderici
  • Kobus ellipsiprymnus annectens
  • Kobus ellipsiprymnus crawshayi
  • Kobus ellipsiprymnus defassa – Defassa-víziantilop, Nyugat- és Közép-Afrikában él, Szenegáltól Szudánig és onnan délre Angoláig. Egyes kutatók önálló fajnak tartják.
  • Kobus ellipsiprymnus ellipsiprymnus – Gyűrűsfarkú víziantilop
  • Kobus ellipsiprymnus ellipsen
  • Kobus ellipsiprymnus harnieri
  • Kobus ellipsiprymnus kondensis
  • Kobus ellipsiprymnus pallidus
  • Kobus ellipsiprymnus penricei
  • Kobus ellipsiprymnus thikae
  • Kobus ellipsiprymnus tjaederi
  • Kobus ellipsiprymnus tschadensis
  • Kobus ellipsiprymnus unctuosus

Megjelenése[szerkesztés]

A gyűrűsfarkú víziantilop hímjének hossza 1,9–2,2 méter, a nőstényé 1,8–2,1 méter. A hím marmagassága 1,1–1,3 méter, a nőstényé 1–1,25 méter. A hím testtömege 170–250 kilogramm, nőstényé 150–200 kilogramm. Szarva 50–-100 centiméter hosszú, kis csavarral hátra és felfelé ível; egy-egy szarvon akár 39 „gyűrű” is lehet. Szőre rövid, de bolyhos, színe területenként változó: a meleg vörösesbarnától a szürkésbarnán át a csaknem feketéig. Farán területtől függően fehér gyűrű vagy folt található.

A hím
és a nőstény

Életmódja[szerkesztés]

Az állat társas lény. A faj megnevezése ellenére nem tartózkodik számottevő időt a vízben, inkább vízközelben. A mocsaras, lápos helyeket a ragadozókkal szembeni védekezésnél használja ki menekülési területként. A gyűrűsfarkú víziantilop nappal aktív. A nőstények laza, pár tucat példányt kitevő kis csapatokban élnek. A bakok 6–10 évesen foglalják el territóriumukat. Tápláléka fűfélékből és kisebb fák lombjaiból áll. 18 évig is élhet.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 13–14 hónaposan éri el. A párzási időszak területtől függően egész évben vagy időszakosan van. A vemhességi idő 272–287 napig tart, ennek végén a nőstény egy, ritkán két borjút hoz a világra. A borjú az ellést követő 2–4 hétig a bozótosban rejtőzik, ahová az anyja naponta többször jár táplálni utódát. A fiatal állatok 9 hónaposan elhagyják a csordát. A bakok hat-, a nőstények háromévesen válnak ivarilag éretté.

Források[szerkesztés]

Dieser Artikel basiert auf dem Artikel Gyűrűsfarkú víziantilop aus der freien Enzyklopädie Wikipedia und steht unter der Doppellizenz GNU-Lizenz für freie Dokumentation und Creative Commons CC-BY-SA 3.0 Unported (Kurzfassung). In der Wikipedia ist eine Liste der Autoren verfügbar.