Nagy Homoksivatag

Ausztrália sivatagjainak elhelyezkedése a kontinensen

A Nagy Homoksivatag Ausztrália nyugati részén, Nyugat-Ausztrália északnyugati részén kezdődik Pilbara és a Kimberley régió területén. 284 993 négyzetkilométeres területével a Nagy-Viktória sivatag után a második legnagyobb kiterjedésű sivatag a kontinensen.[1][2] A Gibson-sivatag tőle délre, a Tanami-sivatag tőle keletre található.

Geomorfológia[szerkesztés]

A Nagy Homoksivatag látképe

A Nagy Homoksivatagban kiterjedt úgy nevezett ergek találhatóak, valamint gyakran előfordulnak hosszúkás formájú homokdűnék is. A Wolfe Creek-meteoritkráter északnyugatra helyezkedik el a sivatagtól.

Népesség[szerkesztés]

A sivatag eléggé gyéren lakott terület. Elsősorban ausztrál őslakos közösségekben és bányászati központokban csoportosul az itt élő lakosság. Az őslakosok két csoportra bonthatóak: a martuk nyugaton, míg a pintupi népcsoport keleten él. Nyelvészeti szempontból mindkét csoport a nyugati sivatagi nyelveket használja. Az őslakosok többségét a huszadik században erőszakkal távolították el innét, és új településeket hoztak nekik létre, ilyen például Papunya az Északi területen. Az utóbbi években néhány bennszülött visszatért a sivatagi életmódjához. A fiatalabb korosztályt képviselő őslakos ausztrálok részt vehetnek a kultúrájukat fejlesztő és szokásaikat továbbvivő Wilurarra Creative programban.

Éghajlat[szerkesztés]

A part menti területeken és messze északon kevesebb csapadék hullik. A Kimberley környéki területeken az éves csapadékmennyiség 300 mm körül alakul, de a csapadék rendkívül egyenetlen eloszlású. Sokszor előfordul, hogy több száraz évet követően trópusi ciklonok monszunszerű esőzéseket hoznak. A többi ausztrál sivataghoz hasonlóan, itt is viszonylag sok eső hullik, még a legszárazabb területeken is ritkán csökken 250 mm alá az éves csapadékmennyiség. A nagy mértékű párolgás semlegesíti a sivatagban megszokottnál nagyobb mennyiségű eső hatását. A terület hőmérsékleti eloszlása utat nyit az északnyugat felől érkező monszunesők számára. Szinte minden csapadék, amely errefelé hullik, monszunesőből származik.

A területen átlagosan 20-30 napon fordulhat elő egy évben esőt hozó vihar kialakulása. Ugyanakkor Kimberley környékén, akár évi 30-40 vihar is kialakulhat.

A nyári nappali középhőmérsékletek a legmelegebbek közé tartoznak egész Ausztráliában.

Gazdaság[szerkesztés]

Az ausztrál őslakosok művészete és az általuk előállított kézműves használati és dísztárgyak készítése alkotja az ipar gerincét Közép-Ausztráliában. A legfontosabb bányák a Tefler aranybánya és a Nifty rézbánya. Az északi vidékeken szarvasmarhatenyésztés is segíti a megélhetést. A kiépítetlen Kintyre uránbánya a Teflertől délre található.

Állat- és növényvilág[szerkesztés]

A sivatag az egyik "IBRA" régiót alkotja

A homoksivatagban elsősorban a Triodia fűfélék fordulnak elő. Az állatvilágot az elvadult egypúpú tevék, a dingók, a varánuszfélék alkotják elsősorban. Egyéb állatfajok még, amelyek itt élnek: erszényesnyúlfélék, egérfélék, erszényesvakondok, bolyhos nyúlkenguruk (Lagorchestes hirsutus), tüskés ördögök, szakállasagámák és a vörös óriáskenguruk.

A madarakat a kéksapkás papagáj, a sokszínű papagáj, illetve a vörösmellű fűpapagáj képviseli.

A sivatag az egyik Interim Biogeographic Regionalisation for Australia régiót alkotja. [3][4]

Története[szerkesztés]

Az első európai, aki átkelt a sivatagon, az Peter Warburton volt. Ő Alice Springsből indult 1873 áprilisában és a De Gray Stationre érkezett meg 1874 januárjában. Warburton éhezve és fél szemére vakon került elő a sivatagból.[5]


Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Great Sandy Desert című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. Outback Australia - Australian Deserts, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  2. Department of the Environment WA - Refugia for Biodiversity, 2009. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  3. Environment Australia. „Revision of the Interim Biogeographic Regionalisation for Australia (IBRA) and Development of Version 5.1 - Summary Report”, Kiadó: Department of the Environment and Water Resources, Government of Australia. [2006. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2007. január 31.)  
  4. IBRA Version 6.1 data
  5. Australian Dictionary of Biography - Peter Warburton, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
Ausztrália sivatagjainak elhelyezkedése a kontinensen

A Nagy Homoksivatag Ausztrália nyugati részén, Nyugat-Ausztrália északnyugati részén kezdődik Pilbara és a Kimberley régió területén. 284 993 négyzetkilométeres területével a Nagy-Viktória sivatag után a második legnagyobb kiterjedésű sivatag a kontinensen.[1][2] A Gibson-sivatag tőle délre, a Tanami-sivatag tőle keletre található.

Geomorfológia[szerkesztés]

A Nagy Homoksivatag látképe

A Nagy Homoksivatagban kiterjedt úgy nevezett ergek találhatóak, valamint gyakran előfordulnak hosszúkás formájú homokdűnék is. A Wolfe Creek-meteoritkráter északnyugatra helyezkedik el a sivatagtól.

Népesség[szerkesztés]

A sivatag eléggé gyéren lakott terület. Elsősorban ausztrál őslakos közösségekben és bányászati központokban csoportosul az itt élő lakosság. Az őslakosok két csoportra bonthatóak: a martuk nyugaton, míg a pintupi népcsoport keleten él. Nyelvészeti szempontból mindkét csoport a nyugati sivatagi nyelveket használja. Az őslakosok többségét a huszadik században erőszakkal távolították el innét, és új településeket hoztak nekik létre, ilyen például Papunya az Északi területen. Az utóbbi években néhány bennszülött visszatért a sivatagi életmódjához. A fiatalabb korosztályt képviselő őslakos ausztrálok részt vehetnek a kultúrájukat fejlesztő és szokásaikat továbbvivő Wilurarra Creative programban.

Éghajlat[szerkesztés]

A part menti területeken és messze északon kevesebb csapadék hullik. A Kimberley környéki területeken az éves csapadékmennyiség 300 mm körül alakul, de a csapadék rendkívül egyenetlen eloszlású. Sokszor előfordul, hogy több száraz évet követően trópusi ciklonok monszunszerű esőzéseket hoznak. A többi ausztrál sivataghoz hasonlóan, itt is viszonylag sok eső hullik, még a legszárazabb területeken is ritkán csökken 250 mm alá az éves csapadékmennyiség. A nagy mértékű párolgás semlegesíti a sivatagban megszokottnál nagyobb mennyiségű eső hatását. A terület hőmérsékleti eloszlása utat nyit az északnyugat felől érkező monszunesők számára. Szinte minden csapadék, amely errefelé hullik, monszunesőből származik.

A területen átlagosan 20-30 napon fordulhat elő egy évben esőt hozó vihar kialakulása. Ugyanakkor Kimberley környékén, akár évi 30-40 vihar is kialakulhat.

A nyári nappali középhőmérsékletek a legmelegebbek közé tartoznak egész Ausztráliában.

Gazdaság[szerkesztés]

Az ausztrál őslakosok művészete és az általuk előállított kézműves használati és dísztárgyak készítése alkotja az ipar gerincét Közép-Ausztráliában. A legfontosabb bányák a Tefler aranybánya és a Nifty rézbánya. Az északi vidékeken szarvasmarhatenyésztés is segíti a megélhetést. A kiépítetlen Kintyre uránbánya a Teflertől délre található.

Állat- és növényvilág[szerkesztés]

A sivatag az egyik "IBRA" régiót alkotja

A homoksivatagban elsősorban a Triodia fűfélék fordulnak elő. Az állatvilágot az elvadult egypúpú tevék, a dingók, a varánuszfélék alkotják elsősorban. Egyéb állatfajok még, amelyek itt élnek: erszényesnyúlfélék, egérfélék, erszényesvakondok, bolyhos nyúlkenguruk (Lagorchestes hirsutus), tüskés ördögök, szakállasagámák és a vörös óriáskenguruk.

A madarakat a kéksapkás papagáj, a sokszínű papagáj, illetve a vörösmellű fűpapagáj képviseli.

A sivatag az egyik Interim Biogeographic Regionalisation for Australia régiót alkotja. [3][4]

Története[szerkesztés]

Az első európai, aki átkelt a sivatagon, az Peter Warburton volt. Ő Alice Springsből indult 1873 áprilisában és a De Gray Stationre érkezett meg 1874 januárjában. Warburton éhezve és fél szemére vakon került elő a sivatagból.[5]


Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Great Sandy Desert című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  1. Outback Australia - Australian Deserts, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  2. Department of the Environment WA - Refugia for Biodiversity, 2009. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  3. Environment Australia. „Revision of the Interim Biogeographic Regionalisation for Australia (IBRA) and Development of Version 5.1 - Summary Report”, Kiadó: Department of the Environment and Water Resources, Government of Australia. [2006. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2007. január 31.)  
  4. IBRA Version 6.1 data
  5. Australian Dictionary of Biography - Peter Warburton, 2010. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
Dieser Artikel basiert auf dem Artikel Nagy Homoksivatag aus der freien Enzyklopädie Wikipedia und steht unter der Doppellizenz GNU-Lizenz für freie Dokumentation und Creative Commons CC-BY-SA 3.0 Unported (Kurzfassung). In der Wikipedia ist eine Liste der Autoren verfügbar.